<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?>

<rss version="0.91">
<channel>
	<title>Botanix - növénytermesztési szaklap</title>
	<link>http://www.botanix.kpr.eu/hu/</link>
	<description>Botanix Magyarul</description>
	<language>hu</language>

	<item>
		<title>Mangófa termesztése - hogyan termesszünk mangót magról</title>
		<link>http://www.botanix.kpr.eu/hu/index.php?text=29-mangofa-termesztese-hogyan-termesszunk-mangot-magrol</link>
		<description>
	A termésből kiszedett magot mihamarabb ültessük el, mert úgy, mint a
	többi mangófaj magja gyorsan elveszíti a csírázóképességét. Ültetés
	előtt a magokat áztassuk pár órára 20–25 °C-os vízbe.

</description>
		<pubdate>Sun, 15 Nov 2009 23:51:00 -0700</pubdate>
		<guid isPermalink="false">29</guid>
	</item>
<item>
		<title>Borneói mangófa (Mangifera casturi) – kasturi, kastuba, pelipisan</title>
		<link>http://www.botanix.kpr.eu/hu/index.php?text=28-borneoi-mangofa-mangifera-casturi-kasturi-kastuba-pelipisan</link>
		<description>
	A borneói mangófa (Mangifera casturi) –
	hazájában kasturi, kastuba vagy
	pelipisan néven ismert – egy örökzöld fa, melynek
	trópusi termését mangóként ismerjük. Az említett fa elterjedése csak a
	Borneó déli részére jellemző. Az eredeti előfordulási helye az
	indonéziai déli Kalimantanban (Borneó) található Banjarmasin környéke
	volt. A szabad természetben kipusztult, viszont nagy előszeretettel
	termesztik a Martapura régióban a kiváló termése, azaz a mangó miatt.

</description>
		<pubdate>Sat, 14 Nov 2009 00:00:00 -0700</pubdate>
		<guid isPermalink="false">28</guid>
	</item>
<item>
		<title>Indonéziából származó mangó</title>
		<link>http://www.botanix.kpr.eu/hu/index.php?text=27-indoneziabol-szarmazo-mango</link>
		<description>
	
		Illatos
		mangó – mangó termése
	

	A Borneó szigetén 34 mangófa-faj található (Mangifera). Több
	faj közülük komoly veszélyeztetésnek van kitéve, melyet a terjedelmes
	erdőirtás okoz. Egyes fajok, mint pl. a borneói mangófa
	(Mangifera casturi), ma már kipusztultak a szabad természetben.

	A továbbiakban felsoroljuk a Borneóból származó, kevésbé ismert és a
	jövőre nézve előnyösnek számító mangófa-fajokat: Mangifera
	griffithi (asem raba, romian), Mangifera pajang (asem payang),
	Mangifera quadrifida (asem kipang) és Mangifera torquenda
	(asem putaran).

</description>
		<pubdate>Thu, 12 Nov 2009 23:49:00 -0700</pubdate>
		<guid isPermalink="false">27</guid>
	</item>
<item>
		<title>Nannorrhops ritchiana fagyálló pálma</title>
		<link>http://www.botanix.kpr.eu/hu/index.php?text=26-nannorrhops-ritchiana-fagyallo-palma</link>
		<description>
	
		fagyálló
		pálmák
	

	A fagyálló pálmákkal a világ minden táján találkozhatunk. Faggyal
	szemben a legellenállóképesebb az Észak-Amerikából származó
	Rhapidophyllum hystrix és a Nannorrhops ritchiana.

	A Nannorrhops ritchiana vagy más néven Mazari
	palm egy fagyálló pálma, mely a pakisztáni, afganisztáni és
	iráni hegyekben honos. 1700 m-es tengerszint feletti magasságban, száraz,
	meleg, átforrósodott hegyoldalakon nő. Ezeken a területeken a tél nagyon
	hideg, sok a hó és a fagy szokásosan eléri a – 20 °C-ot. Ezért ez a
	fagyálló pálma egész évben a szabad ég alatt tartható.

	Sajnos, Szlovákiába gyakorlatilag végképp nem importálják, ha mégis,
	az importált növények termesztése Európa déli részén történt,
	kevésbé zord éghajlati körülmények között. Annak érdekében, hogy olyan
	pálmát neveljünk, mely megfelelő fagyállóképességgel rendelkezik, és
	tökéletesen alkalmazkodik a helyi körülményekhez, a legjobb eljárás az,
	ha olyan magokból termesztjük, melyek közvetlenül a hazájából lettek
	importálva.

</description>
		<pubdate>Wed, 11 Nov 2009 23:47:00 -0700</pubdate>
		<guid isPermalink="false">26</guid>
	</item>
<item>
		<title>8 éves a KPR – 2008. évi jelentés</title>
		<link>http://www.botanix.kpr.eu/hu/index.php?text=25-8-eves-a-kpr-2008-evi-jelentes</link>
		<description>
	 

	A KPR – Szlovákiai növénytermesztők klubja, illetve szlovákul Klub
	pestovateľov rastlín, 2000-ben Európában, konkrétan Szlovákiában volt
	megalapítva, bár növényrajongók egy kisebb csoportja már 1998 óta
	kereskedik vetőmagokkal és növényekkel Szlovákia területén. Az elején
	szinte senki sem tudott rólunk, de 2001-ben létrehoztuk az első
	weboldalunkat. Ettől kezdve rengeteg növénykedvelő csatlakozott hozzánk és
	az együttműködésnek köszönhetően sokkal könnyebb volt beszereznünk
	ritka növényeket a világ minden tájáról, továbbá el tudtunk kezdeni
	termeszteni néhány növényfajt, mely addig ismeretlen volt
	Szlovákiában.

</description>
		<pubdate>Mon, 12 Jan 2009 08:13:00 -0700</pubdate>
		<guid isPermalink="false">25</guid>
	</item>
<item>
		<title>Kenyérfa Artocarpus odoratissimus</title>
		<link>http://www.botanix.kpr.eu/hu/index.php?text=24-kenyerfa-artocarpus-odoratissimus</link>
		<description>
	A kenyérfa (Artocarpus) rendhez körülbelül
	60 örökzöld trópusi fafaj tartozik az eperfafélék (Moraceae)
	családjából, melyek Ázsia délkeleti részéről és a Csendes-óceánban
	található szigetekről származnak. Rokonságban áll a fikuszokkal
	(Ficus). Legismertebb és a leggyakrabban termesztett az Artocarpus
	altilis kenyérfa. Ehhez a rendhez további fajok is tartoznak mint
	például az Artocarpus communis, Artocarpus integer,
	Artocarpus heterophyllus és Artocarpus odoratissimus, melyek
	távlati szempontból jelentős gyümölcstermő fatörzsű növényeknek
	számítanak.

</description>
		<pubdate>Mon, 05 Jan 2009 08:44:04 -0700</pubdate>
		<guid isPermalink="false">24</guid>
	</item>
<item>
		<title>Pinus kesiya fenyő</title>
		<link>http://www.botanix.kpr.eu/hu/index.php?text=23-pinus-kesiya-fenyo</link>
		<description>
	A Pinus kesiya fenyő egy gyorsan növő ázsiai fenyőfaj, melyet
	ritkán termesztenek a hazáján kívül. Magássága eléri a 30–35 métert
	és a törzs átmérője elérheti az 1 métert is. Az említett fenyő tűi
	hármasával állnak (egy csomóból 3 tű fejlődik ki, melyeknek hossza
	15–20 cm). A toboz mérete 5–9 cm és a magok hossza 1,5–2,5 cm.

</description>
		<pubdate>Mon, 05 Jan 2009 08:37:17 -0700</pubdate>
		<guid isPermalink="false">23</guid>
	</item>
<item>
		<title>Indiai lótusz (Nelumbo nucifera)</title>
		<link>http://www.botanix.kpr.eu/hu/index.php?text=22-indiai-lotusz-nelumbo-nucifera</link>
		<description>
	
		Lótuszvirág
	

	Az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) egy elbűvölő misztikus
	vízinövény, melynek hamvaszöld vízlepergető levelei és rózsaszín
	virágai vannak. A buddhisták vallási szertartások alkalmával használják,
	a növény minden része használható étkezési célokra (mindenekelőtt a
	magját és a rizómáit fogyasztják), Délkelet-Ázsiában különféle
	ételeket készítenek belőle. E növény a mocsári növények közé tartozik
	és hasonló gondozást igényel, mint a tavirózsa. Nálunk is lehet minden
	nehézség nélkül lótuszt telepíteni, csak szükséges utánajárni, milyen
	a helyes eljárás.

</description>
		<pubdate>Fri, 28 Nov 2008 13:47:00 -0700</pubdate>
		<guid isPermalink="false">22</guid>
	</item>
<item>
		<title>Kínai teacserje – termesszünk teacserjét!</title>
		<link>http://www.botanix.kpr.eu/hu/index.php?text=21-kinai-teacserje-termesszunk-teacserjet</link>
		<description>
	
		Camellia sinensis
	

	Minden elhivatott kertész már a tél végén elkezdi tervezni, mit fog
	termeszteni a elkövetkezendő termesztési szezonban. Már nem leli örömét a
	rendszeres paradicsom, paprika és uborka termesztésben? Változatosságra
	vágyik? Valami egzotikusra? Abban az esetben idén próbálkozzon a teacserje
	termesztésévell!

</description>
		<pubdate>Fri, 28 Nov 2008 13:36:00 -0700</pubdate>
		<guid isPermalink="false">21</guid>
	</item>
<item>
		<title>Húsevőnövények magjainak vetése</title>
		<link>http://www.botanix.kpr.eu/hu/index.php?text=20-husevonovenyek-magjainak-vetese</link>
		<description>
	
		Balkáni hízóka (Pinguicula balcanica)
	

	A húsevőnövények magjai csak rövid ideig csíraképesek.
	A húsevőnövények többségére jellemző, hogy egy év elteltével a
	csíraképességük már nem megfelelő. Ezért szükséges azonnal elvetni a
	friss magokat.

</description>
		<pubdate>Fri, 28 Nov 2008 00:42:00 -0700</pubdate>
		<guid isPermalink="false">20</guid>
	</item>


</channel>
</rss>

